Ha küzdesz, ugyan olyan vagy! 

Ha küzdesz, biztosan folytatod a kapott mintáknak a tovább adását. 
Ha ragaszkodsz és másolod a szüleidet, az sem jó. Ha taszítod és küzdesz, az sem jó! Akkor mi a megoldás? 

Mégis miért van az, hogy a szeretteinket mindig és mindenkor jó szorosan közel akarjuk tudni? Vagy nem akarjuk egyáltalán közel engedni?

Arról nem is beszélve, hogy apró teret adunk annak, hogy a kapcsolat változzon. Főként akkora teret, amiben szinte észre sem vesszük a változást, annyira minimális. Legyen az egy jó kapcsolat vagy egy rossz kapcsolat skatulya. Mi lenne, ha minden nap kapna egy új esélyt a másik? Mi lenne, ha Te is megkapnád azt az új esélyt minden nap a környezettől?!

Ahogyan egyre több mindenre rálátsz az életedben, úgy a kapcsolatokra való rálátásod is változik folyamatosan. Van, amikor Te függsz tőle, van, amikor fordítva.

Kis kitérő. Függőségi kapcsolatok. Persze, elérsz egy bizonyos szintre és mennyire jó, hogy TE nem vagy kapcsolatfüggő. DE van egy rossz hírem ehhez az illúziódhoz. Szeretetfüggő minden ember. Ha nem hiszed, járj utána. Figyeld meg, mennyi mindent teszel azért, hogy megfelelj. Megjátszod magad? Nem éled őszintén a saját akaratodat? Vagy már azt sem tudod, mit szeretnél sokszor, mert annyira régóta játszod a szerepet? Ettől teljesen elvesztél, demotivált vagy és nem találod önmagad az éltedben?

Vagy a másik véglet vagy? Folyamatosan elvársz? Meg kell felelnie sok mindennek az illetőnek, hogy a közeledbe lehessen? Irányítasz, manipulálsz a szeretetért? Máskor követeled? Neked ez meg az jár?

Sokfélék vagyunk. Mindenkinek megvan a tanult, másolt technikája, hogy csikar ki szeretet (vagy annak hitt gesztust) másoktól. Mélyen senki sem hiszi el, hogy az a szeretet, amit kicsikart, ezért kevés. Mert az valósan nem is az.

Ez egy illúziókép.

Amivel semmi gond nincs. Csak tudj róla, hogy igen is függünk egymástól. Ha ennek ellenkezőjét szeretnéd bizonyítani, akkor javaslok egy egyedüli elvonulást a hegyekbe több évre. De légyszi a kis mókusokkal és pillangókkal se kapcsolódj, mert beindítja a szeretet… na jó ezt túltoltam, de érted?! :)

A szülőkkel való kapcsolat rendezése, szinte minden vendégemnél téma. Amivel kikerülhetetlenül kell foglalkozni az életed során. Van, akinek nem is élnek a szülei, de még pont akkora feladat van a kapcsolatuk megélésével, mint akiknek élnek.

Legtöbb esetben a gyermek tanítja a szülőket. Megújultabb világba érkezik, friss energiákat hoz. Nyitja a világot a szüleinek. Nézzünk végig legalább 1-1 nézőpontot mindkét fél oldaláról.

Gyermek oldaláról. A szülők lassabbak, nem értenek meg olyan gyorsan és könnyen dolgokat, mint Te. Tehát türelemre taníthatnak. A szülők általában a saját tapasztalataik alapján beszélnek, ami egy generációval előbbre volt. Tehát már nem azonos a Te jelenlegi tapasztalataiddal. Tiszteletben tartod ezt neki? Hogy meglegyen a saját tapasztalata alapján a véleménye? Ha nem, látod mit veszel el tőle? Az igazát. Erővel? Komolyan így szeretsz? Nem bűntudatkeltés, hanem inspiráció a cél, hogy hagyd már meg neki a saját jogát, hogy úgy lássa a világot, ahogyan azt ő szeretné. Miért kell a Te látásmódodat mindenkinek, Neki is átvenni? Tiszteletet is gyakorolhatod.

Legtöbbször segít az a nézőpont, hogy pont azt csinálod vele, amit Te nem szeretnél, hogy csináljon veled.

Máshogyan látja a dolgokat. Azt szeretné, hogy Te is hasonlóan értékeld, ítéld a dolgokat. Ha ebbe belefeszülsz, akkor lemásoltad őt. Akkor visszadobtad a labdát és elkezdtetek egó-teniszezni. Hiszen beleállsz abba, hogy hagyjon békén a véleményével és amúgy sem jól látja. Már vissza is ütötted a labdát és így mehet a vita.

Mi lenne, ha azt kommunikálnád, hogy szereted, tiszteletben tartod a véleményét, de Te másként csinálod és jogod van a saját hibáidhoz. Érted, hogy a legjobbat szeretné neked, de más cipőben jársz. Te sem élted át az ő életét és ő sem a tiédet.

Nem kell több közös (kapcsolódási) pontot keresni, mint ami van. Mint ami jön jó érzéssel.

Na még egyszer:

Nem kell több közös (kapcsolódási) pontot keresni, mint ami van. Mint ami jön jó érzéssel.

Egy kapcsolat akkor tölt, ha közös értékpontoknál kapcsolódtok. De nem kell kierőszakolni még 1, még 1 olyan dolgot, hogy azonosak legyetek!!!

Tiszta kommunikáció és bizonyos távolság sokat segíthet. Amikor nem azonosulsz vele, a szavaival, hanem együttérzel vele.

A szülő nézőpontjából egy mondatos esszenciába belefoglalnám a lényeget:

A szülő a saját életére szeretné felkészíteni a gyermeket.

Az általa megélt tanulságokat szeretné átadni. Érted már? Nem hobbija, hogy neked rossz legyen!! Nem ül este az ágya szélén és gondolkodik, hogy hogyan tehetné tönkre a gyermeke életét.

Ez az ő legjobb tudása. Ez az, amire Ő képes! Ő nem Te vagy! Választódj már le róla. Ezt azért mondom így szájbarágósan, mert ha ráérzel, rengeteg tehertől szabadulhatsz meg! Így a kapcsolatotok minősége is javulhat.

Van, akiknek távolság kell ahhoz, hogy ideálisan működjön a kapcsolatuk.

Van, amikor a határaid meghúzását kell gyakorolni a szüleiddel szemben. Ha ez lázadós és forrongsz belül, akkor még nem megoldott ez a feladat. Keresgélni kell olyan nézőpontokat, amin keresztül TE megérted és rálátsz az egyedi kapcsolatodra a szüleiddel.

A lényeg, hogy nagyon sok mindent meg tudsz érteni magadból a szüleiden keresztül. Te magadnak hoztál ekkora segítséget, hogy nem kell kutatnod, keresnek az önismereted miatt a nagy világban. Ott vannak a szülők. Mi az, ami nagyon zavar bennük? Milyenné tesz az, hogy ő olyan?

Ezek az indítókérdések is lehetnek az önmunkához.

Ha szeretnéd, hogy segítsek, várlak szeretettel egyéni konzultációra.

A lényeg, hogy találd meg azt a személyiséget, ami számodra, a legkevesebb elvárással önazonosan élni tudsz. 

Sok betegség ebből fakad, hogy sok-sok éve hurcoljuk a meg nem oldott szülői kapcsolatok házi feladatát.

Szeretettel,

Dia

További inspiráló videókat  ITT találsz! Jó nézelődést kívánok!